Piacelemzés: az online ételrendelés piaci helyzete: trendek és tények

            Ma már közismert tény, hogy aki számít, annak online is elérhetőnek kell lennie – és napjainkban ez az igény egyre csak fokozódik. Hogy pontosan merre tart a világ, mik a trendek és mindezek hogyan érintik a vendéglátást, erről lesz szó most. 

            Tehát mindenkinek van most már egy weboldala. Viszont az egy sokkal fontosabb kérdés, hogy ez a weboldal mennyire képes arra, hogy vendégeket hozzon – a szó szoros értelmében. A világ jelenlegi helyzetében ezt a szoros értelmet kicsit muszáj kitágítanunk, mert bár lehet, hogy az éttermeknek az fontos volt két évvel ezelőttig is, hogy legyen jó weboldaluk és akarjanak ellátogatni hozzájuk a vendégek – aztán jött a COVID-19, és ez mindent átrendezett. Ebben az időszakban a marketing volt az egyik utolsó dolog, ami egy étterem vezetőjét érdekelte, miközben azt kellett eldönteni, hogy nyitva maradjanak, vagy bezárjanak.

            A világjárvány miatt sok étterem a házhozszállításban találta azt az oxigént, ami életben tarthatta őket eddig, így az ma már egy bevezetett és bevált dolog, hogy a vendégfogadáson kívül, elvitelre is főzzenek. Ez kiváló ötlet volt akkor, jó ötlet most is, hosszútávon mégsem az igazi. Egy külön cikkünkben részletesen elemezzük ezt a kérdést is, de most dióhéjban: két oka van, ami miatt nem szabad ezt hosszútávon folytatni (ha pedig mégis, akkor csakis nagyon tudatosan, erről pedig majd a külön cikkünkben találsz állásfoglalást): a szállítócégek (legtöbbjük multik, mint a Wolt és FoodPanda) egyrészt leveszik rólad a „tejfölt” (hiába csak teljesített megrendelés után kell fizetned, ha belegondolsz mennyibe kerül az alapanyag, a konyhai munka, a rezsi és még fizeted nekik is a már amúgyis nyomott áradból azt a 20-30%-ot, nem marad szinte semmid), másrészt elveszik az vendégeidet (ezt értsd szó szerint). Hogyan teszik ezt? Egyszerű: náluk iratkoznak fel az ügyfelek, megadják az adataikat, náluk fizetnek és alig emlékeznek majd, milyen éteremből lett leszállítva nekik az étel, mert amúgy is éhesek voltak, amikor rendeltek, a szállítócégek (és azok marketingje) pörgette eléjük másodpercenként a jobbnál jobb akciókat, az ügyfél a már ebben a „lefárasztott” állapotában feladta és kiválasztott végre egy ételt a több ezer közül. A szállítócégek ezeket az adatokat feldolgozzák, algoritmusokat írnak, agresszív kulcsszó kampányokat futtatnak és legközelebb más éttermek kínálataihoz viszik a látogatókat (ha például az a más étterem több profitot hoz nekik), re-marketingezik őket. Végülis azt csinálhatnak, amit akarnak: az adatok az ő a kezükben vannak. Te pedig mindet beleadtál, hogy finomat főzz, de semmilyen visszacsatolásban nem reménykedhetsz, csak a sötétben tapogatózol. Miért tehetik meg ezt a szállítócégek? Mert nem a weblapodon keresztül rendel a potenciális vendéged, hanem „közvetítőn” keresztül. Miért tettek szert óriási profitra az ételrendelő, és -szállító cégek, és általában a világvállalatok? Az adatok, az információ miatt, ami a kezükben van!

            A mai világban az adat (az információ) a legnagyobb hatalom. Mit gondolsz, miért vásárolta Microsoft a Skype-ot, amúgy is egy ingyenes szolgáltatást? És nem is kevés pénzért? Az adatokért! Miért kínálja Google a Gmail-t, a Google Drive-t, A Google fotókat, a Google űrlapokat űrlapokat és a többi, talán általad is ismert szolgáltatásokat ingyenesen? Már tudod a választ!  Sőt, a Google-nek kb. körülbelül száz platformja van, de több, mint a fele ingyenes, vagy ingyenes-fizetős vegyesen. Ugyanaz a logikája mindennek.

 Amikor egy étteremnek törzsvendég adatbázisa van, már nem tud csődbe menni.

           Természetesen, lehet tovább menni majd, ha már egy törzsvendég adatbázisod MEGVAN: lehet érdekes cikkeket írni, blogot vezetni, videókat készíteni, főzőiskolát szervezni stb. De ha a törzsvendég adatbázisod NINCS MEG, nem tudsz KINEK írni, szervezni, alkotni.

                         

Pár releváns statistika az “Is the Kitchen Dead?"  UBS tanulmányából

statistic 1.JPG

 Az éttermek ételszállításának évi 9,3%-os növekedést jósolnak

statitic 2.JPG

Az fogyasztók 60%-a legalább hetente egyszer; 86%-a havonta, 51%-a pedig különleges alkalmakkor rendel házhoz ételt

statistic 3.JPG

A  fogyasztók 20%-a hajlandó akár 34%-al is többet fizetni online rendelésért, mint ugyanazért az ételért az étteremben fogyasztva.

statistic 4.JPG

A fogyasztók minden kategóriája szívesebben rendel online közvetlenül az étteremtől, mint portáloktól

statistic5.JPG

A  fogyasztók online rendelési szokásai korcsoportonként

statistic6.JPG

Az online rendelést kedvelő fogyasztók 70%-a 21 és 37 év közötti, a motivációjuk: otthon ülni és TV-t nézni evés közben

statistic 7.JPG

A  fogyasztók 63%-a találja kényelmesebbnek az étel házhozszállítva fogyasztani, mint étterembe menni a családdal

statistic 9.JPG

Az USA-ban a fogyasztók 70%-a közvetlenül az éttermektől akar rendelni, a 30%-a kimondottan kikerüli a portálokat ételrendeléskor, hogy támogassa az éttermeket; a vendéglátósok 43%-a gondolja azt, hogy a portálok megakadályozák őket a közvetlen kommunikációban a saját fogyasztóikkal

statistic 11.JPG

A vendéglátosok 40%-os növekedést jósolnak 2025-re, a 31%-uk azt gondolja, a járvány után is megmarad a trend

statistic 10.JPG

A fenti sor számai pandémia miatti ételrendelés növekedését tükrözi, az alsó sor számai kimondottan a lockdown alatti növekedést.

statiastic8.JPG

2020-ban az online ételszállítási piac elérte a 136,4 milliárd USD-t az Egyesült államokban