Il pomodoro - A paradicsom jellemzői és fajtái
Frissítve: 2020. máj. 29.
POMODORO II.
Caratteristiche e varietà
La pianta del pomodoro (Solanum lycopersicum) è una solanacea, famiglia di piante dicotiledoni di cui fanno parte anche la patata, il peperone e la melanzana. Essendo tropicale, non resiste alle basse temperature e per questo motivo la coltivazione viene effettuata nel periodo primaverile-estivo; può essere coltivata anche in serra ed in questo caso si può coltivare tutto l’anno.
Le bacche, ovvero i frutti maturi, raggiungono forma, grandezza e colore differenti a seconda della varietà: globosa, tonda, allungata o appiattita. Tradizionalmente, esiste il classico pomodoro da tavola, tondeggiante, più o meno schiacciato, con una superficie liscia o costoluta; contiene pochi semi, ha una buccia sottile e la polpa è consistente. Tipicamente è di colore rosso, ma esistono anche alcune varietà di colore verde-giallo. Tra le tipologie più conosciute ricordiamo il Cuore di Bue e il Camone Sardo. C’è poi il pomodoro da pelati e da salsa, anch’esso con pochi semi, dalla forma allungata, polpa molto carnosa e colore rosso intenso. Esempi sono il San Marzano e il Vesuviano o del piennolo. Infine, il pomodoro da succhi e concentrati: rientrano in questa categoria molte varietà di pomodori dalla forma tondeggiante, caratterizzati da un aroma spiccato. I più conosciuti sono il petomech e il tondino.
PARADICSOM II.
A paradicsom jellemzői és fajtái
A paradicsom növény (Solanum lycopersicum) egy solanacea a piante dicotiledoni családjából, amelyhez tartoznak még a burgonyák, a paprika és a padlizsán is. Mivel trópusi növény nem bírja ki az alacsony hőmérsékletet, e miatt a termesztése tavaszi-nyári időszakban lehetséges. Azonban üvegházban lehetséges egész éven át.
A fürtök, és persze, az érett gyümölcs különböző formát, méretet és színt öltenek, a paradicsom fajtájától függően: gömböjú, kerek, hosszúkás vagy lapos. Alapvetően két csoportba osztjuk a paradicsom fajtáit. Az első, az « étkezési » paradicsom/asztali paradicsom, kerek, cikkelyes, sima felületű, kevés maggal, vékony héjjal és telt hússal. Tipikusan intenzív piros színű, de vannak zöld-sárga színű fajták is. A legismertebb fajták közül a Cuore di Bue és a Camone Sardo. A második csoportba soroljuk a konzervnek és a szósznak való paradicsom faiták. Ezek is kevés magos, hosszúkás formájúak, nagyon húsosak és intenzív piros színűek. Például idetartoznak a San Marzano és a Vesuviano vagy « piennolo » fajta (ez utóbbi kizárólag vulkanikus közegben kerül termesztésre, Campania tartományban). Végül egy alcsoportot alkotnak a sűrítményeknek való paradicsom fajták, mind nagyon kerek és erős ízűek. A legismertebbek a « petomech » és a « tondino » fajta.