DIETA MEDITERRANEA II. MEDITTERÁN DIÉTA II. Ingredienti della Dieta mediterranea I. A mediterrán di
Pomodoro
Originario dell’America del Sud, il pomodoro fu importato in Europa dagli Spagnoli nel XVI secolo. Le origini del nome per alcuni studiosi derivano dal latino “pomum aureus” mentre per altri avrebbe origine dalla parola azteca “xitotomate”. Oggi, dopo la patata, è l’ortaggio più coltivato al mondo. Il pomodoro è un alimento povero di calorie, con un buon contenuto in minerali e oligoelementi, ricco di acqua e dotato di tutte le vitamine idrosolubili, con un alto potere nutrizionale e molto saporito. È un ottimo alleato della linea perché povero di calorie. Rappresenta uno dei pilastri della dieta mediterranea. Il suo principale ingrediente è l’acqua (94%). Tra i nutrienti più abbondanti presenti nel pomodoro troviamo il potassio, il fosforo, il calcio e tra gli oligoelementi troviamo ferro e zinco. Il pomodoro contiene anche una discreta quantità di vitamina C, vitamina A e le vitamine del gruppo B. Il pomodoro è inoltre un’ottima fonte di licopene, un antiossidante naturale in grado di proteggere le cellule dall’invecchiamento. Alcune ricerche hanno dimostrato che il modo migliore per far assumere il licopene all'organismo è cuocendo il pomodoro e trasformandolo in sugo o salsa: in questo modo si esalta il suo potere antiossidante. Come evidenziato da una ricerca pubblicata sulla rivista scientifica International Journal of Cancer, inserire abitualmente nella dieta settimanale un piatto a base di pomodoro, come la pasta o la pizza, significa ridurre in maniera considerevole il rischio di tumore dell’apparato digerente. Una seconda ricerca, condotta dalla Harvard Medical School su 48.000 uomini, ha rilevato che chi consuma alimenti a base di pomodoro più di due volte alla settimana, vede ridursi del 34% il rischio di cancro alla prostata rispetto a chi non ne consuma affatto. Fonte: La Scuola di Ancel (http://www.lascuoladiancel.it/2012/07/02/ilpomodoro-oro-per-la-salute/)
Paradicsom
A dél-amerikai eredetű zöldséget a spanyolok hozták be Európába a XVI. században. A szó eredete egyes tudósok szerint a latin “pomum aureus” kifejezésből, mások szerint a “xitotomate” azték szóból származik. Napjainkban a burgonya után a legtöbbet termesztett zöldség a világon. A paradicsom egy ízletes, lédús, kalóriaszegény, ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag élelmiszer, magas a víztartalma és tartalmaz minden vízben oldódó vitamint. Tápértéke kiváló és nagyon ízletes. Kalóriaszegény, ezért a karcsú vonalak kiváló szövetségese. Egyike a mediterrán étrend alapösszetevőinek. Fő alkotóeleme a víz (94%).A paradicsomban található legfontosabb tápanyagok a kálium, a foszfor, a kalcium, a nyomelemek között megtaláljuk a vasat és a cinket. A paradicsom jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, A-vitamint, valamint a Bcsoport vitaminjait. A paradicsom ezen kívül kiváló likopinforrás is. A likopin egy természetes antioxidáns, amely védi a sejteket az öregedéstől. Néhány kutatás kimutatta, hogy a szervezetet úgy tudjuk a legjobban likopinnal ellátni és a legjobban kihasználni antioxidáns tulajdonságait, ha a paradicsomot megfőzzük, majd mártást vagy szószt készítünk belőle. Egy, az International Journal of Cancer tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint ha heti étrendünkbe rendszeresen beillesztünk egy paradicsommal készült ételt, mint amilyen a pizza vagy a tészta, az jelentősen csökkenti az emésztőrendszeri daganatos betegség kialakulásának esélyét. Egy másik, a Harvard Medical School által 48.000 férfin elvégzett kutatás kimutatta, hogy azoknál, akik hetente több alkalommal fogyasztanak paradicsom alapú ételt, 34%-kal csökken a prosztatarák kialakulásának a valószínűsége, azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztanak paradicsomot. Forrás: La Scuola di Ancel (http://www.lascuoladiancel.it/2012/07/02/ilpomodoro-oro-per-la-salute/)
