CIBI FERMENTATI E LE LORO PROPRIETÀ Érlelt élelmiszerek jótékony hatása
Nati per rispondere ad esigenze di conservazione e tradizionalmente presenti in tutto il mondo, i cibi fermentati in Oriente erano e sono considerati addirittura un vero e proprio rimedio naturale. Sicuramente in Occidente si è persa l’abitudine di fermentare i cibi in casa, ma se pensate che non facciano parte della vostra dieta, dovete invece sapere che anche vino, birra, yogurt, kefir, olive da tavola, miso e pasta madre sono alimenti fermentati. Cerchiamo di scoprire quali sono i benefici per il nostro organismo.
Alimenti fermentati: varietà e proprietà benefiche
Bevande e Cibi fermentati nel Mondo
Esiste davvero un’estrema varietà di cibi fermentati nelle tradizioni di tutto il Mondo. In Estremo Oriente mangiano sia verdure che frutta o pesce fermentati. Se in Giappone è molto utilizzata la soia, in Corea il kimchi, a base di cavolo cinese, accompagna praticamente ogni pietanza, come da noi il pane. Anche l’Europa del Nord ha le sue tradizioni in quanto a fermentazione: i crauti sono i più conosciuti, ma in Svezia le alici devono essere il più salate e il più fermentate possibile.
In Islanda prima dell’essiccazione è lo squalo ad essere lasciato a fermentare per qualche mese, mentre in Alaska sono considerate delle vere delizie le teste di pesce lasciate sepolte fino a che non diventano puzzolenti.
Vi abbiamo raccontato delle birre indigene del Sud America e dell’Africa. Ed ora per restare nel continente nero, parliamo della famosa ingera eritrea, ottenuta dalla fermentazione del teff. In Russia invece la bevanda tipica fermentata si ottiene dalla frutta e si chiama kvas. La fermentazione svolge proprio un ruolo fondamentale dal punto di vista delle caratteristiche gustative per tutti questi alimenti tradizionali.
Proprietà dei cibi fermentati
Non si tratta però solo di gusto, ma anche di benessere. Se non si hanno intolleranze da lieviti o cibi fermentati, i benefici per il nostro organismo sono diversi e principalmente riguardano l’intestino. La fermentazione ha la caratteristica di rendere l’alimento più ricco di enzimi, vitamine, antiossidanti e fermenti lattici vivi. Può insomma migliorare il contenuto nutrizionale degli alimenti freschi.
La caratteristica principale è che i cibi fermentati stimolano la flora batterica intestinale e migliorano in questo modo il sistema immunitario. Sono inoltre ricchi di enzimi, molecole in grado di rendere amidi e proteine più assimilabili dal nostro organismo e quindi più digeribili.
I diversi alimenti hanno poi proprietà specifiche. Ad esempio nello yogurt, grazie alla fermentazione, il lattosio viene ridotto ed è più digeribile, il contenuto di vitamine del gruppo B aumenta e il calcio è più assimilabile per l’acido lattico prodotto. Nei derivati della soia, invece, la fermentazione aumenta il contenuto di vitamina K, che svolge un ruolo importante di rinforzo dell’osso e aiuta la coagulazione del sangue. Érlelt élelmiszerek: íme a jótékony hatásaik
Érlelt élelmiszerek jótékony hatása
Az élelmiszerek érlelése legelsősorban a tartósítási szükségletek kielégítésére eredeztethető vissza. Ősidők óta mindenhol a világon találunk érlelt ételeket és italokat a világ minden nemzetének konyhaművészetében. Keleten ősidő óta természetes gyógyírnak tartották és tartják ma is.
A Nyugati civilizáció már elhagyta azt a szokást, hogy otthon érleljenek élelmiszereket, de ha egy pillanatig azt gondolnánk, hogy ilyen élelmiszereket nem is fogyasztunk, valójában tévedünk, mert a bor, a sör, a joghurt, a kefir, az olívák, a tölgyfahordókban érlelt miso alap, az öreg-tészta, mind érlelt élelmiszerek. Fedezzük fel most, hogy milyen jótékony hatással vannak az egészségünkre ezek az érlelt élelmiszerek!
Érlelt ételek és italok világszerte
Számos érlelt élelem van a világ minden konyhaművészetében
Távol-Keleten érlelt zöldségeket, gyümölcsöt és halat fogyasztanak. Japánban a szóját használják leggyakoribb zöldségnek, Koreában a kimchit, ami kínai káposzta alapú készítmény, mely gyakorlatilag minden ételfogást kísér, akár nálunk a kenyér. Észak-Európában is megvannak a maga hagyományai az érlelt élelmiszereknek. A legismertebb talán a savanyított káposzta, de Svédországban például a szardíniának nagyon sósnak és érleltnek kell lennie, hogy “jó”-nak véljék.
Izlandon a cápahúst teszik érlelni pár hónapig mielőtt szárítják, miközben Alaszkában igaz ínyencségnek számít a hal feje, amit “eltemetnek” érlelni, mindaddig, ameddig jó büdös nem lesz. Afrikában és Amerikában a sör érlelése is különleges folyamatú, Eritrea-ban a teff alapú “kenyér” az, Oroszországban pedig a “kvas” nevezetű gyümölcsből nyernek egy érlelt italt. Mindezen hagyományos ételeknek a jellemzője az, hogy az érlelés által lesznek ízekben gazdag és tápláló ételek.
Az érlelt élelmiszerek tulajdonságai
Nemcsak az ízekről kell beszélnünk, hanem a “jólét”-ről is. Ha valaki nem szenved élesztő vagy érlelt élelmiszerekkel kapcsolatos allergiában, a jótékony hatásuk többszörös, méghozzá elsősorban a bélrendszer számára. Az érlelésnek legelső jótékony hatása az, hogy enzimekben, vitaminokban, antioxidánsokban és élő flórában gazdag. Tehát javítja a friss élelmiszer tápértékét.
A fő közvetlen hatásuk az, hogy a érlelt élelmiszerek serkentik a bélflóra képződését, ily módon erősítik az immunrendszert. Az érlelt élelmiszerek olyan enzimekben is gazdagok, amely képesek emészthetőbbé tenni bizonyos keményítő anyagokat és fehérjéket, amit általában nehezebben emésztünk.
Különböző élelmiszerek specifikus tulajdonságokkal rendelkeznek. A joghurt például az érlelésnek köszönhetően csökkentett a laktóz tartalma, gazdag B vitaminokban, valamint a szervezetünk a tejsav miatt könnyebben dolgozza fel a benne lévő kalciumot. A szója alapú termékeknél az érlelés megnöveli az élelmiszer k vitamin tartalmát, így a csontok megerősítését és a vérolvadását is segítik.
